A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett?

Bachhal beszélgetnék, mert szeretném megérteni, miből merítette azt az óriási életenergiát, ami zenei értelemben (is) annyira termékennyé tette, és amivel a művein keresztül megfoghatóvá válik a transzcendencia. Bachot hallgatva minden földi baj elenyészik, gyógyító és feltöltő ereje van a zenéjének.

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen?

Zongorázni tanulnék meg rendesen, mert az lehetőséget ad bármely zeneműbe belehelyezkedni, átiratban bármely zenekari mű eljátszható. Bár én szeretem a zenekari játék semmivel össze nem hasonlítható élményét.

Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért?

Stravinsky bőrébe bújva a kor párizsi művészköreiben élvezném az életet. Máig nagyhatású, neves alkotói (F. Scott Fitzgerald, Buñuel, Salvador Dalí, Pablo Picasso, Gyagilev vagy Cole Porter) lennének a barátaim és ebben az inspiratív közegben a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjeként válnék halhatatlanná.

Mi volt a legnagyobb csalódása?

Nem igazán volt csalódás az életemben. Nagyon hamar rátaláltam a trombitára és a versenyek sikereivel kövezett úton haladva mindvégig egyértelmű volt, hogy ez lesz a hivatásom. Nagyon hálás vagyok ezért a sorsnak, és a mai napig mindent megteszek azért, hogy mindig felkészülten, alázattal és ugyanakkora örömet megélve zenéljek.

Folytassa! Életfilozófiája szerint...

Életfilozófiám a horatiusi életelv, a Carpe diem (Minden napnak leszakaszd virágát!), elsősorban annak eredeti értelmében, a szellemi szférára koncentrálva, de persze a fizikai értelemben vett hedonizmus sem áll távol tőlem.

Tamás pályáját itt ismerhetik meg.

2017-ben rövid videós portré is készült róla, érdemes megnézni: